Mindnyájan találkozunk életünk során valamilyen formában a rossz lehelettel. Mi okozhatja, mit együnk és mit ne, és mikor forduljunk fogorvoshoz a problémával? Többek közt ezekre a kérdésekre is válaszolunk most röviden.
Fogmosás vagy egy szájvizes öblítés után üdítően friss a leheletünk, ám ez sajnos nem tart sokáig. Jó esetben az ember csak azt tapasztalja meg, hogy a mentolos ízzel a friss illat is elillan, de vannak, akiknél kellemetlen lehelet váltja fel a frissességet.
Enyhébb esetekben szerencsére van segítség – akár bizonyos ételek vagy italok fogyasztásával (vagy épp nem fogyasztásával) is tudjuk mérsékelni a szájszag kialakulását –, de van, hogy ez a gond már olyan mértékűvé válik, hogy érdemesebb felkeresni a fogorvosunkat.
1. Mitől alakul ki a rossz lehelet?
A rossz lehelet, más néven halitózis felelősei többnyire a szánkban található anaerob baktériumok. Ezek minden egészséges ember szervezetében jelen vannak. Amikor beleharapunk az ételbe, és elkezdjük rágni, az emésztés már itt elkezdődik. A szánkban élő baktériumok kezdik el lebontani a fehérjéket alkotó aminosavakat, többek közt kénvegyületekké, amelyek kellemetlen szaggal járnak.
2. Milyen ételekkel, italokkal érdemes óvatosan bánni?
Vannak bizonyos élelmiszerek, amelyek fogyasztásával több a kénvegyület képződhet. Ezek a következők: szárító hatású összetevők, nagysűrűségű fehérjét tartalmazó élelmiszerek, savak és cukrok.
A szárító hatású összetevők is okozhatják, hogy nem termelődik elég nyál, ezáltal a baktériumokat nincs, ami kellően elmossa, és erősebbé válhat a szájszag. Az ilyen összetevők közé tartozik az alkohol, de akár olyan szájvizek is, amelyekben ez jelen van, ezért érdemes mindig alkoholmentes készítményt választani.
A nagysűrűségű fehérjét tartalmazó élelmiszerekhez soroljuk a tejtermékeket, a savas dolgokhoz többek közt a gyümölcsleveket, a kávét és a paradicsomlét, a cukrokat pedig már szinte biztosan nem kell bemutatnunk – ezek nagyban elősegíthetik a baktériumok elszaporodását. Érdemes erre gondolni, mielőtt mentolos cukorkával akarnánk elnyomni a rossz leheletünket.
3. Mit érdemes fogyasztani a kellemetlen lehelet ellen?
Vannak olyan ételek és italok, amelyek segíthetnek, hogy jobb legyen a leheletünk? A víz mindenképp jó döntés, hiszen nedvesíti a szájüreget és segíthet elmosni a fogak közül az ételmaradékokat, eltávolíthatja a baktériumokat és a nyáltermelést is fokozhatja. Egyesek szerint a tej is semlegesítheti a rossz szagokat. Jó döntés lehet a friss zöldségek, mint a répa vagy a zeller rágcsálása is, mert ezek is tisztítják a fogakat, ezáltal hozzájárulhatnak a szájüreg egészségéhez és a kellemesebb illatokhoz. Külföldi tudósok pedig azt mondják, a probiotikumok is enyhíthetik a szájszagot, rövidtávon legalábbis.
4. Mivel járhat még a kellemetlen lehelet?
Azon túl, hogy nyilván nem a legjobb dolog érezni, lelkileg is megterhelő lehet és visszahúzódóbbá teheti az embereket. Félve ölelhetik meg a szeretteiket, vagy inkább nem hajolnak előre egy közös fotó kedvéért, szégyellve a rossz leheletüket, de előfordul, hogy beszélni vagy nevetni is csak úgy hajlandók, ha kezüket a szájuk elé teszik.
5. Mikor érdemes fogorvoshoz fordulni?
Ha minden igyekezetünk, és persze helyes szájápolás ellenére folyamatosan és tartósan kellemetlen a leheletünk, érdemes felkeresni a fogorvost, hogy kiderüljön a szájszag oka, és a problémát sikeresen lehessen kezelni, illetve megszüntetni. A rossz lehelet egyébként komoly egészségügyi problémákat is jelezhet, az ínybetegségtől a bélrendszeri rendellenességeken és a diabéteszen át a refluxig vagy a laktózintoleranciáig.
