Édesítőszerek hatása a fogainkra


Lássuk, mire érdemes lecserélni a cukros ételeket, ha alakunkon túl fogaink épségének és szépségének megőrzése is szempont, illetve mi mindenre érdemes még odafigyelni, ha hosszú távon is fontos fogaink védelme.

A könnyen elérhető és csábító ízű finomliszttel és fehér cukorral készült ételek mellett egyre több olyan termék jelenik meg a boltok polcain, amelyek – részben a cukorra érzékenyek, részben az egyre egészségtudatosabbá váló vásárlók miatt – valamilyen cukorpótlóval, édesítőszerrel készülnek. Ezek közül fogkímélőnek nevezhetjük azokat az édesítőket, amelyek nem savasítják a szájban keletkező lepedéket. Sőt, épp ellenkezőleg: annak pH-értékét inkább az ellenkező irányba tolják el, tapadókészségét pedig csökkentik. Így, bár ízük édes, a fogaknak sokkal kevésbé ártanak, mint mondjuk a cukor.

Mire érdemes lecserélni a cukrot?

A fogbarát édesítőszerek közé tartozik például a xilit és a szorbit. Ezeket ugyanúgy felveszik a szánkban élő baktériumok, mint a cukrot, de megemészteni nem tudják őket, ennek köszönhetően sav sem termelődik (vagyis a pH érték sem éri el a kritikus szintet), és nem indul el a fogszuvasodás sem.

Legyenek azonban bármilyen kedvezőek is ezek az édesítőszerek a savasodásra és a pH-értékre nézve, a rendszeres fogmosást nem szabad elhagyni akkor sem, ha ezekkel készült élelmiszerekre cseréljük a cukros finomságokat. Illetve ne feledjük, hogy túlzott fogyasztásukért nem lesz túl hálás az emésztőrendszerünk: például hasmenést is okozhatnak.

Genetika, fogápolás vagy táplálkozás: mi áll a fogszuvasodás mögött?

Ha a kutatásokat nézzük, akkor a táplálkozástudomány által ideálisnak tartott étkezési normák és a fogorvosok által javasolt megfelelő és rendszeres szájápolás segíthetnek megelőzni a fogszuvasodást.

Persze, a genetikát sem szabad elfelejteni, hiszen van, aki például rosszabb zománcszerkezetet örökölt, de ez a fogszuvasodásnak csak egy tényezője. Ha rosszabb a genetikai háttér, attól még tudatos táplálkozással és megfelelő fogápolással meg lehet őrizni a fogak egészségét. De ha valaki egészségtelenül táplálkozik, elblicceli a fogmosást és a fogászati szűréseket, valószínűleg hiába bízik a jó genetikában: előbb-utóbb fogai épsége látja majd kárát az életmódjának.

Mit tehetünk, ha fogaink tartós védelme a cél?

A túl sok egyszerű szénhidrát, mint például a cukrok helyett fogyasszunk fogkímélő édességeket. A főétkezések közti nassolásával, például a chipsek, csokik, fogunkra tapadó cukorkák fogyasztásával inkább hagyjunk fel. Ha mégis édeset ennénk, akkor a fent említett xilittel vagy szorbittal készült ételeket részesítsük előnyben. Az édességek fogyasztása után pedig minél előbb mossunk fogat.

A főétkezések során együnk rostban gazdag ételeket. Ezek amellett, hogy tovább eltelítenek (így nassolni sem kívánunk) kevésbé tapadnak a fogainkra. Ezen túl vitaminokban gazdagok, rágásukkal pedig a rágóizmokat is megdolgoztatjuk.

Ne feledjük a napi kétszeri, alkalmanként legalább két percig tartó fogmosást, és ne maradjon el a fogközök fogselyemmel való alapos tisztítása sem. Fogorvosunkhoz pedig jelentkezzünk be félévente egy alapos és fájdalommentes fogászati ellenőrzésre.