Így függ össze az érzelmi egészség fogaink egészségével


Újévi fogadalmaink közé érdemes felvenni azt is, hogy jobban ügyelünk érzelmi egészségünkre, és ennek jegyében megpróbáljuk minél inkább csökkenteni a stresszt, az ugyanis a fogainkra is negatívan hathat.

Az új év kezdetén sokan megfogadjuk, hogy jobban odafigyelünk a fogaink egészségére is. Ennek kapcsán első körben az jut eszünkbe, hogy nem felejtjük el a fogmosást, illetve, hogy nem blicceljük el a félévenként esedékes fogászati ellenőrzést. Ezeket érdemes is betartani, mert apró, de fontos lépések. Érdemes viszont érzelmi egészségünkre is sokkal jobban odafigyelni, például csökkenteni, illetve kezelni a stresszt, mert az a fejfájáson és gyomorpanaszokon túl fogaink egészségére is hatással lehet.

Érzelmi egészségünk védelmében: mit tehet a stressz a fogainkkal?

A stressz, a szorongás kapcsán biztosan hallottuk vagy olvastuk már, hogy tönkreteszi a testet, és ez nem túlzás. A kezeletlen stressz fogaink és szájüregünk egészségére is számos negatív következményekkel járhat – ezeket gyűjtöttük most össze.

– Fájó, vérző íny: stressz hatására csökkenhet az immunrendszer ellenálló képessége, így az íny is nagyobb terhelésnek lehet kitéve: az elszaporodó baktériumok miatt fájhat, vérezhet.

– Szájüregi fekélyek, hólyagok, sebek vagy herpesz: szintén a stresszes időszak jelzői lehetnek a száj belsejében kialakuló fehér vagy szürkés színű fekélyek, amelyek két héten belül teljesen elmúlhatnak. A kellemetlenség enyhítéséről érdemes beszélni a fogorvossal: ő nemcsak „felír valamit” a kellemetlenség enyhítésére, hanem azzal kapcsolatban is tud segíteni, milyen ételeket, italokat érdemes kerülni a gyorsabb regenerálódásért.

– Fertőzések: amikor stresszesek vagyunk, a fent már említett legyengült immunrendszeren túl a testünk több kortizolt termel, és több cukrot is fogyasztunk. Ilyenkor megnő a fertőzésveszély: a vérző íny mellett gyakori az afta és a szájpenész is.

– Fogszuvasodás: stresszes időszakokban a nyálnak is megnő a cukortartalma, ami hajlamosít a fogszuvasodásra, különböző fog,- és fogágybetegségekre is.

– Feszülő állkapocs: az idegeskedés együtt járhat a nyak, a hát és az állkapocs feszülésével is. Rágóizmaink könnyen bemerevedhetnek, amitől fájhat a nyakunk, a fejünk és az arcunk is.

– Fogcsikorgatás: az esetek többségében itt is a stressz áll a háttérben. Ilyenkor az alsó és a felső állcsont nagy erővel nyomódik össze, amit sem a fogak, sem tartószerkezeteik nem tudnak tolerálni. Így a fogak érzékenyebbek lehetnek, kophatnak, törhetnek. Visszahúzódhat a fogíny és elmozdulhatnak a fogpótlások, tömések.

– Szájszárazság: ha stresszelünk, szorongunk, csökkenhet a nyáltermelés, aminek az ételmaradékok eltávolításán túl a fogzománc remineralizálásban is fontos szerepe van. Ha viszont kevesebb nyálunk termelődik, fokozottabb lehet a lepedékképződés és nagyobb eséllyel alakulhat ki ínygyulladás is.

Vágjunk hát bele az új esztendőbe kicsit pozitívabban, megoldásfókuszú gondolkodással, kevesebb idegeskedéssel. Vagy ha már a stressz jelen van életünkben (mert kinek nincs), legalább néhány stresszkezelő technikát sajátítsunk el. Érdemes például odafigyelni a kiegyensúlyozott, vitaminokban gazdag étkezésre, a rendszeres sportra, a napi 7-8 óra alvásra, illetve meditációs gyakorlatokat is végezhetünk, amelyek segítenek ellazulni, ezáltal hatékony ellenszerei a stresszes hétköznapoknak.